Érintésvédelem

Érintésvédelem

Érintésvédelmi szakembereket keres? Jó helyen jár. A Szaho Bt munkatársai több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az érintésvédelmi feladatok megoldásában

Mit is jelent az érintés védelem?

Az érintésvédelem fogalma:

Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Érintésvédelem, más szóval áramütés elleni védelem két alapvető fogalmat jelent.

  1. Az „alapvédelem” Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér.
  2. A „hibavédelem” – Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül.

Az érintésvédelmi felülvizsgálat alkalmával az elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:

  1. érintésvédelmi osztály – védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
  2. érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
  3.  érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

Az érintésvédelmi felülvizsgálatok módját és általános szabályait
az MSZ 4851 szabványsorozat tartalmazza:

Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyen potenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fémalkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe.

Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potenciálkülönbségek kialakulását.

A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Vonatkozó szabványok

MSZ 172: ez a szabvány az érintésvédelmi szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik

MSZ 1600: ez a szabvány a létesítési biztonság szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik

A berendezés-érintésvédelmi osztályok

  1. érintésvédelmi osztály: üzemi szigetelésen kívül másmilyen érintésvédelem nincs.
  2. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetékkel van megoldva, ez a nullázás, vagy védőföldelés (nulla vezető, vagy földelő vezeték).
  3. érintésvédelmi osztály: kétszeres (kettős), vagy megerősített szigetelésű. Tilos földelni. A berendezésen (vagy leírásában) kettős vonal által határolt négyzet jelöli.

III. érintésvédelmi osztály: csak és kizárólag törpefeszültség van benne (általában 24 V fázisfeszültség és 42 V vonali feszültség).

Érintésvédelmi módok:

Érintésvédelmet védő vezetékkel, vagy a nélkül lehet megvalósítani:

Védővezetés

Olyan érintésvédelmi mód, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet testét összekötjük a hálózat érintésvédelmével, ilyen a nullázás, vagy a védőföldelés.

Védővezeték nélküli érintésvédelmi módok:

  • elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.
  • burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.
  • kettős szigetelés.
  • védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.
  • törpe feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 120 V-ig.

Érintés védelmi feladatok megoldásához kérje munkatársaink segítségét!

Szabó Sándor
ügyvezető

Szaho Bt
2890 Tata. Új út 3 B épület I.em

Forrás:

Épületvillamosság 2.0. mszt.hu, 2006.

Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések. mszt.hu, 2012.

Munkavédelem. A villamosság biztonságtechnikája