Villámvédelem

Fotóvillamos berendezések
villám- és túlfeszültségvédelme!!

Családi házak külső és belső villámvédelmi berendezésének kiépítése referenciákkal!

A mindennapi életünkben egyre nagyobb jelentősége van a gazdaságos és biztonságos energiaellátásnak.

A hagyományos energiahordozók (szén, fa, olaj, gáz) felhasználásának mértéke és költségei megújuló technológiák alkalmazásával jelentősen csökkenthetők.

Ez akkor lehetséges, ha a legújabb műszaki technológiai eredmények felhasználásával a korlátozott mértékben rendelkezésre álló helyi alternatív energiahordozókat (napenergia, szélenergia, termálvíz, talaj hőenergia + hőszivattyú) mint energiaforrásokat is beépítik a rendszerbe, és azok ott helyben hasznosulnak.

A már meglévő és az újonnan létesülő energiaellátó rendszerben is ezeket felhasználva egyaránt gazdaságosabbá teszik az energiaellátást.

Magyarország földrajzi adottságai ebből a szempontból igen kedvezőek, mert az ország minden részében az évenként adódó napsütötte órák száma magas.

Az új, korszerű fotóvillamos berendezések rendszerbe állításával ezek a „napelemes” energiaforrások képesek az alap energiaellátást segíteni és kiegészíteni mind az ipari rendszerekben, mind a háztartásokban

(A szakirodalomban sok esetben a német Photovoltaikanlagen szó rövidítését, a „PV” jelölést alkalmazzák!)

Fotóvillamos berendezés kialakítása és elrendezése Szaho Bt Tata

Külső villámvédelem

  • Mivel a fotóvillamos egységeket mindig az épületek és építmények magas pontjain – annak napsütötte részén, többnyire a tetőszerkezeteken – szerelik fel, ezért ki vannak téve a zivataros időjárás viszontagságainak, valamint a közvetlen villámcsapásnak.
  • A vonatkozó villámvédelmi szabványok előírásainak megfelelően – hogy bennük meghibásodások ne keletkezhessenek – feltétlenül külső villámvédelemmel, valamint belső villám- és túlfeszültség-védelemmel is védeni kell a teljes fotovillamos berendezést és rendszert
  • A tetőszerkezeten 20–60 m sugarú gördülő gömbbel szerkesztett villámvédelmi felfogórendszer védett terében kell a napelemeket és a teljes berendezést elhelyezni.
  • Ezért a villámhatás-veszélyeztetés miatt nemcsak külső villámvédelem felszerelése szükséges, hanem a belső villamos tartalom másodlagos villámhatás veszélyeztetése (H1–H5) függvényében mindkét követelményrendszernek megfelelő belső villámvédelem (B0–B4) valamelyik fokozatának létesítése is szükséges.
  • Az épület külső villámvédelmi berendezése védett terében elhelyezett PV-napelemek
  • Az épület külső villámvédelmi berendezése védett terében elhelyezett PV-napelemek
    az „s” veszélyes megközelítési távolságok betartásával

Belső villám- és túlfeszültség-védelem

  • A külső villámvédelem csak a villám közvetlen romboló és tűzgyújtó hatása ellen nyújt védelmet.
  • A villámcsapás által keltett másodlagos túlfeszültségek ellen csak megfelelő egy- vagy többfokozatú potenciálkiegyenlítés, belső villám- és túlfeszültség- védelem nyújthat védelmet.
  • Az LPZ villámvédelmi zónarendszerben (MSZ IEC 1312-1) az LPZ 0/1 zónahatáron minden zónahatár-átlépési ponton villámáram- levezetőképes (10/350) villámvédelmi potenciálkiegyenlítést kell létesíteni.
  • Az épületek kisfeszültségű energiaellátó hálózatához kell csatlakoztatni a napenergia- hasznosító rendszert is.
  • A tetőn elrendezett egységek és fém tartószerkezeteik egyik pontját 16 mm2 Cu-vezetővel a villámvédelmi földelő rendszerrel és az épület EPH-főcsomópontjával is össze kell kötni.
  • A napelem-rendszer egyenáramú (+) és (–) kimenetére villámáram-levezetőképes (10/350) túlfeszültség-levezetőket és az inverter egyenáramú bemeneteit kell csatlakoztatni, az alábbiakban felsorolt ábrák magyarázatai szerint.

A villámvédelem ellenőrzése és felülvizsgálata

  • Az elkészült új villámhárító berendezést az üzembevétel alkalmával ellenőrizni kell. A meglévő villámhárítót a 2008. (II.22.) OTM rendelet szerint időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni, mégpedig:
  • az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó épület vagy egyéb építmény esetén 3 évenként;
  • a C tűzveszélyességi osztályba tartozó épület vagy egyéb építmény esetén 6 évenként;
  • a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó épület, egyéb építmény vagy szabad tér esetén
    6 évenként;
  • A villámvédelmi berendezést csak kiviteli terv alapján lehet kivitelezni.
  • A 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben megjelent új OTSZ előírásai október 6-tól.

Az ellenőrzést illetve felülvizsgálatot csak megfelelő szakképzettségű személy végezheti.

Szabó Sándor
ügyvezető

SZAHO BT

Mobil:06 20-992-01-39